"Légy jelen ott ahol vagy!'
zen buddhista bölcselet
A blogban a kedvenc idézeteimet kívánom megosztani másokkal. Viszonylag ritkán tudom a blog tartalmát frissíteni, de azért érdemes időnként visszanézni... Kellemes kikapcsolódást kívánok! Christi
2015. március 15., vasárnap
2015. március 7., szombat
„Pár voltunk, férfi és nő, de aztán édesapává és édesanyává lettünk.
Azelőtt sokat néztünk egymásra. Lestük a másik gondolatait, kitaláltuk a másik vágyait.
Most egy irányba nézünk.
Tanulgatjuk, hogyan kell lemondani magunkról egy másikért.
Tanulgatjuk, hogyan lehet egymás legrosszabb formáját is szeretni.
Már nem ketten vagyunk.
Vendég van a háznál.
Itt lesz velünk néhány évig, aztán elszalad.
Mi adunk neki gyökereket és szárnyakat.
És úgy kell együtt lennünk ezekben az években, hogy aztán ne maradjon a helyén űr, amikor újra kettesben leszünk.”
szerző ismeretlen
Azelőtt sokat néztünk egymásra. Lestük a másik gondolatait, kitaláltuk a másik vágyait.
Most egy irányba nézünk.
Tanulgatjuk, hogyan kell lemondani magunkról egy másikért.
Tanulgatjuk, hogyan lehet egymás legrosszabb formáját is szeretni.
Már nem ketten vagyunk.
Vendég van a háznál.
Itt lesz velünk néhány évig, aztán elszalad.
Mi adunk neki gyökereket és szárnyakat.
És úgy kell együtt lennünk ezekben az években, hogy aztán ne maradjon a helyén űr, amikor újra kettesben leszünk.”
szerző ismeretlen
2015. március 6., péntek
"Van a kávé…
A fekete. Olyan, mint az élet. Sötét és keserű. És van a kávéház. Ahol nem a kávé a legfontosabb, hanem a találkozás. A beszélgetés. Két ember beszél, beszél, beszél, és egy napon a kávé más értelmet nyer. Átalakul érzelmekké. Többé már nem egyszerű kávé, hanem barátság, szeretet, vagy éppen szerelem. Az iránt, akivel a kávézás élményét az ember megosztja. Attól kezdve minden csésze kávé ezt jelenti. A másikat. Még akkor is, ha nincs jelen. Emléke, emlékeztetője lesz. És ekkor már nem sötét, és nem keserű.
Létezik ilyen kávé."
Csitáry-Hock Tamás
A fekete. Olyan, mint az élet. Sötét és keserű. És van a kávéház. Ahol nem a kávé a legfontosabb, hanem a találkozás. A beszélgetés. Két ember beszél, beszél, beszél, és egy napon a kávé más értelmet nyer. Átalakul érzelmekké. Többé már nem egyszerű kávé, hanem barátság, szeretet, vagy éppen szerelem. Az iránt, akivel a kávézás élményét az ember megosztja. Attól kezdve minden csésze kávé ezt jelenti. A másikat. Még akkor is, ha nincs jelen. Emléke, emlékeztetője lesz. És ekkor már nem sötét, és nem keserű.
Létezik ilyen kávé."
Csitáry-Hock Tamás
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)