Oldalak

2014. június 8., vasárnap

„Sorsunk egybeforrt,
együtt megyünk tovább,
az élet viharában Te vigyázol reám.
Köszönöm, hogy szeretsz,
hogy hiszel nekem,
hogy megosztod az életed velem.”

Vörösmarty Mihály


„Először a szemem csókol, aztán a kezem,
mint tenger ömölsz el érzékeimen,
mint tenger ömöllek én is körül,
aztán part, s tenger összevegyül.”

Szabó Lőrinc


„Igen, kellesz nekem, ezerszer is kellesz,
mindened kell, a tested és a lelked.
Hát erre vezet az út álmatlan éjen,
hozzám vezet, szeretlek, érezd!”

Ecsedi Éva


„Egy pillanatra megállt az élet.
Csak szívem dobbanása zakatolt,
s az egész világ újra enyém lett,
míg lelked lelkemhez közel hajolt.”

Harcos Katalin


„Járj bennem úgy mint ismerős vidéken,
hol nem riaszt sötét,
ahol öröm a patak halk folyása,
a tündéri nevetés.”

Hajnal Anna


„Épp olyan voltam én is, mint a többi lány,
mint a tarka réten egy aprócska virág.
Mint egy kicsiny madár a hatalmas égen,
mint egyetlen csepp az élet tengerében.

Most én vagyok a nap egyetlen sugara,
én vagyok az égbolt egyetlen madara.
Köszönöm Drágám, hogy egyetlenné tettél,
és hogy a mindenem, az életem lettél.”

 Mátyás Krisztina


„Bármit nézek, csak téged látlak,
gondolataimban csak szavaid járnak.
Emlékeztetnek selymes bőröd illatára,
hogy együtt legyünk,
ezért születtünk e világra.”

Major Beatrix