ahol valaha tudtalak, láttalak, szerettelek:
út, orom, erdő veled integet,
falu és város, nappal és éjszaka folyton idéz,
őszi hegy s tél hava,
vízpart s vonatfütty,
s mindenben ott remeg
az első vágy s a tartó őrület...
Mindenütt megvagy:
mint virágözön borítod életemet..."
Szabó Lőrinc
