"Nem akarok semmi mást, csak házunk magányában elnyúlni veled a kanapén, régi filmeket nézni, forró teát kortyolgatni, s közben hallgatni, ahogy odakint a rozsdás levelek megadják magukat, és megfáradva lehullanak a földre. Vagy feküdni puha párnák között, és hallgatni a lélegzésed. Élvezni, hogy vagyunk, hogy dobog a szívünk, hogy körülöttünk épp minden változik, csak mi maradunk egymásnak rendületlenül."

Agárdi Zsóka